Biztosan morzsoltatok már szét az ujjaitok között bazsalikom, rozmaring vagy menta levelet, hámoztatok már narancsot, citromot, vagy épp fogtatok meg levendula virágot... emlékeztek milyen finom illat maradt a kezeteken? Ezt a növényfajonkénti illatot a növényben lévő esszenciális olaj adja, amit aromaeszenciának vagy a növény "lelkének " is neveznek. Az illó olajok szénhidrogén vegyületek , melyek magukban hordozzák a növény zsíroldékony hatóanyagait és szobahőmérsékleten maradéktalanul elillannak.
Minden növénynek saját illata van és mind a napszak más-más órájában bocsátja ki az illatát , ami növényfajonként a növény különböző részében koncentrálódik - pl: levelekben, rügyben, virágban, szárban, gyökerekben , termésben, magvakban, gyümölcshéjban, friss hajtásokban ..., amit különböző eljárások folyamán nyernek ki a megfelelő napszakban, a növény különböző részeiből. Előfordul azonban olyan is hogy a növény minden részében tartalmaz illóolajat ilyen például a narancs : melynek leveleiből nyerik a petit-grain illó olajat, a virágából a nerolit , gyümölcshéjából pedig a narancsolajat.
Tudtátok hogy 1 liter jázmin olajhoz 8 millió virág , 1 kiló citromfű olajhoz 1 tonna növény és 1 kiló rózsaolajhoz 10 tonna rózsaszirom szükséges ? -ez az oka az illó olajok magas árának.
A kiváló minőségű illó olaj kinyeréséhez elengedhetetlen a megfelelő növénytermesztési körülmény , mint a termőföld és a víz minősége , megfelelő időjárási viszonyok , gondos termesztés és megfelelő időben való begyűjtés. Az illó olajokat többféle módon nyerik ki a növényekből :
- préseléssel :ezt az eljárást általában akkor használják mikor a növény sok eszenciát tartalmaz és egyszerűen össze lehet préselni - pl. a gyümölcs héjából akarnak kinyerni illó olajat
- áztatással :ezt az eljárást a túl érzékeny növényeknél alkalmazzák ( amik más eljárás folyamán tönkre mennének , ilyen például a jázmin.) , melyet enfleurage- nak is hívnak. Ezen eljárás alá vetett növényeket csak 1-2 nap után kezdik el állati vagy növényi zsírokba áztatni , mert csak ennyi idő után bocsátják ki az illat anyagukat( manapság már kókuszolajat használnak ) majd 2-3 naponta cserélik őket , amíg teljesen fel nem töltik a zsiradékot illatanyaggal.
- oldószeres kivonás : illékony oldószerek segítségével nyerik ki a növény összes illatanyagát. A kivonás diffúziós művelet,melynek során a megfelelő növényből kivonják a ható és kísérőanyagokat a megfelelő oldószer segítségével. Költséges mivolta és a kinyert illó olajban maradó oldószermaradványok miatt nem igazán népszerű eljárás.
- lepárlással és vízgőzdesztillációval : magas hőfok segítségével nyerik ki a növény illatanyagát. Miután hagyták kihűlni , illó olaj és víz is keletkezik - így készül " melléktermékként" a virágvíz.
A vegyészet fejlődése az illó olajok hamisítását tökéletesre fejlesztette, így szinte minden illat komponenst már vegyileg is elő tudnak állítani.Természetesen ezek szintetikus anyagok ,amik a minőségromlás mellett jóval olcsóbbak is. A levendula illóolaja például 160 különböző alkotóelem csodálatos egysége , míg a szintetikus illóolaj semmilyen ehhez hasonló tulajdonsággal nem bír. Éppen ezért a szintetikus illó olajok nem alkalmasak bőrrel való érintkezésre, sem terápiás célra. Kozmetikai alkalmazásra, szappankészítéshez , vagy terápiás célra csak kiváló minőségű 100 %-os illó olajok valók!
A szerző: Unknown
Szépségterapeuta és sminkmester vagyok, a szappan- és kence készítés tanfolyamok vezetője. Több mint egy évtizede foglalkozom az arcok szépítésével, a szépség szakmával. Évek óta készítek különféle kozmetikumokat amiket a kozmetikus, aromaterapeuta, masszőr és természetgyógyász szakemberek is előszeretettel használnak a munkájuk során.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése